Ez a bejegyzés jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót:

Jelszó:

Hozzávalók:
A tésztához:
1 kg liszt
1/2 liter tej
5 dkg élesztő
1 tojás
1 evőkanál só
1 evőkanál olaj
5 evőkanál tejföl (kb. egy kis poharas tejföl)

Az evéshez:
só
fokhagyma
tejföl
reszelt sajt

Elkészítés:
Egy napot állni kell a tésztának, ezért előző nap kell begyúrni! (Lehet előbb is, mert 10 napig eláll sima hűtőben.)
Mérd ki a fél liter tejet, öntsd át egy melegíthető kis edénybe, és langyosítsd meg. Tedd bele az élesztőt a langyos tejbe, és oltsd el a gázt (már ha van egyáltalán, mert most olyan időket élünk).
Egy nagy tálba borítsd bele az 1 kg lisztet. Keverd el egy csapott evőkanál sóval. Tégy bele egy (előzőleg egy kis tálkába felütött) egész tojást, önts hozzá egy evőkanál olajat.
Adj hozzá 5 evőkanál tejfölt. (Én először csak 4 kanállal tettem bele, de később túl száraznak találtam a tésztát, és tettem még hozzá egy evőkanál tejfölt.) Most keverd addig az élesztőt a kis edénykében, míg teljesen szét nem megy a tejben, aztán öntsd a tésztához az élesztős tejet (a nagy tálba, a liszthez). Utána a folyékony dolgokat keverd el egymással.
Aztán fokozatosan kapard hozzá a lisztet, és ha fakanállal már nem megy, akkor nincs más hátra, kézzel kell folytatni a tészta kidolgozását. (Én csak a bal kezemmel dagasztok, hogy a másik használható maradjon, ha liszttel sűríteni, vagy tejföllel hígitani kell a tésztát.) Ha simára dolgoztad a masszát, akkor egy kés hátával kapard le a kezedről meg a fakanálról az értékes lángostésztát. Olajos kézzel formálj takaros tésztagömböt.
Keríts egy nagyobbfajta, tiszta nejlonzacskót, olajozd be az egyik kezed, és töröld át vele a zacskót belülről. Ügyeskedd bele a lángostésztát, kösd be a nájlont, és tedd egy tálba. Úgy tálastul mehet be a (sima) hűtőbe egy napra.
Amikor sütni szeretnéd a lángost, akkor vedd ki a tésztát, és lisztezz be egy nagy tálcát vagy vágódeszkát, amire majd a cipókat sorakoztatod.
Bontsd ki a zacskót, és tépj le a tésztából egy marékkal. Tehát olyan fél zsemle nagyságú darabot szakíts le!) Formálj belőle cipócskát, és tedd a lisztezett deszkára. Az első néhány gombóc kerekítése után tedd oda melegedni az olajat egy közepes nagyságú edénybe. Kb. 5 cm magasan önts bele olajat!.
Ha jó forró az olaj (ne hagyd füstölni!), akkor vedd lejjebb a lángot, és a kezedben szedegetve nyújts ki egy cipót nagyjából kör alakúra. A tésztavastagodásokat húzogasd laposra. Jó vékonyra nyújthatod, mert sülés közben úgyis dagad.
Kb. 1 perc múlva villával fordítsd meg. Amíg sül, készíts oda egy tálat, amibe kiszeded. Tégy bele egy törlőpapírt, ami felissza az olajat. Ha a lángos másik oldala is pirosra sült, akkor villával szedd ki, csöpögtesd le, és tedd a tálra.
Így süsd meg sorban mindegyik odakészített cipócska mindkét oldalát.

A recept:

4 dl cukor, 4 ek. méz, 3 tk szódabikarbóna. A mézet és a cukrot addig melegítem, amíg aranybarna nem lesz, ezután hozzákeverem a szódabikarbónát. A habos izét olajozott tálba vagy tálcára öntöm. Egy óra pihés után ehető.

A héten gondolkodóba estem. Azon morfondíroztam, mi milyen diákok voltunk középiskolában. Nem jók. Nagyon zűrös osztály volt a miénk, de egyvalamit nem engedtünk, nem engedhettünk meg magunknak: tiszteletlenséget. Ha bajunk volt egy tanárral, maximum az ofőnek szóltunk, vagy motyogtunk a háta mögött, de nem engedtünk meg annyit magunknak, mint a mai diákok. A héten sok mindent láttam, de egyik dolog sem fog túl sokáig a pedagógusok között tartani, ha nem változik a dolog. Bár azt még nem tudom, hogyan kellene változtatni a dolgokon.
Figyeltem a tanítványaimat, és elszörnyedtem. A kedves diák mindent csinál órán, csak azt nem, amit kellene. Az a legkisebb gondom, hogy zenét hallgat, mivel infón sokat kell önállóan dolgozni, hát tegye, ha csak így működik az agya. Az jobban zavar, hogy a telefonját nem csak zenehallgatásra használja, hanem telefonál is. Némelyik ki akar menni a folyosóra ilyenkor, amit nem engedek meg. Hát megrántja a vállát és kimegy. Mit neki az igazolatlan óra, meg a szaktanári, vagy a pénzbüntetés a jegyzőtől, nem ő fizeti. A másik idegesítő dolog, az állandó beszélgetés. El se tudom képzelni, miről beszélnek ennyit. Persze ezt sem suttogva teszik, mint mi anno, hanem normál hangerővel. Ha szerencsétlen pedagógus rászól, netán rákiabál, megsértődik vagy elmés megjegyzést tesz a tanár családtagjaira.
Tanulni sem tanulnak, legalábbis nagyon kevesen. Én például az egyik osztályomban minden óra elején iratok röpcetlit. Tudnak róla, nem váratlan dolog, és még a megtanulandót is kiadom fénymásolaton, nehogy már jegyzetelni kelljen órán. Ez a megtanulandó kb 30 mondat, ennél biztos nem több. De lehet sok ez a mai fiatal agyaknak, mert nem megy az elsajátítása. Még 2-es szintre sem. Ilyenkor azonnal előjön, a “de ugye nem tetszik beírni” téma, amit már egy pár hete megelégeltem, és erre már csak ez a válasz: “dehogynem, és örömmel teszem meg”. Ekkor a következő fokozatra lépünk, ami a duzzogás, dögöljön meg a tanár-ozás, az asztal és a billentyűzet püfölése. Egyébként vicces, én már csak mosolygok.
És mit lehet ilyenkor tenni? Nem tudom… A kiabálás nem jó, mert kiröhögnek, az asztalcsapásra sem esküdnék, mert fájdalmas (tapasztalat), a szaktanári sz…t sem ér, így marad a nagy levegő, 10-ig számolás, meg a pályamódosítás. Most, hogy ezt leírtam, eszembe jutott még több megoldás is, de azok már brutálisak.
Lehet összegyűjtöm ezeket is, és posztolom legközelebb.

Kedves pedagógus kollégák! Ti mit tesztek ilyen esetekben? Illetve kedves Diákok! Mi a hatékony módszer?

A szombat lazának indult. Reggel elsétáltam vásárolni. Ebédre párolt csirkét csináltam, párolt rizzsel és mustármártással. Fincsi lett. Jó ez a pároló, nem kell a kajával foglalkozni, csak összerakom, és 30-40 perc alatt elkészül.

Szombaton este (éjszaka) Laura jelezte, hogy meglátogatnának minket. De nem jöttek… Pedig óriási pletykám lett volna! Azért elkészítettem  a betervezett pizzát. Találtam egy jó tészta receptet, és főztem egy fincsi paradicsomszószt. Szuper lett! Leírom, én hogyan szoktam elkészíteni.

Pizza

5-6 db érett paradicsomból, 1 fej hagymából és a fűszerekből (só, bors, pici cukor, oregano, petrezselyem) 3-4 óra alatt sűrű szószt főzök.

Miközben a szósz fő, elkészítem a tésztát.

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3dkg élesztő, 2 tk olaj, 2,5 dl víz, só, 1 tk köménymag, 1 tk bazsalikom.

A hozzávalókat a kenyérsütőben megdagasztom. Fél-egy órát hagyom pihenni. Ha megkelt, 2 olajozott pizzalapra teszem, majd mindkettőt 10-10 percig elősütöm. Erre jöhet a tetszőleges feltét. A mi esetünkbe (ebben a sorrendben) szósz, sajt, sonka, hagyma, olajbogyó, paradicsom, mozzarella. Még 10 perc a sütőben, és tökéletes.

Volt még egy program hétvégére. A sok, üres időmben megnéztem a Félelem maga című “nagy sikerű” sorozatot. Összefoglalva: jó főcímzene, gagyi történet. Az imdb.com szerint. 6.6 pontot ér, de én csak 2-t adnék a zenéje miatt.

Zene pedig:

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 7 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 1 tk szódabikarbóna, 2+1 tojás, csipet só, 2 tk mézeskalács fűszer, 16 kg meleg méz. Töltelékhez: szilvalekvár, dió

Ezt mind összekutymászoljuk, 1 tojás kimarad a kenéshez. Majd 3 részre szedjük, és a/3-as lapokká nyújtjuk. A közepére lekvárt és diót halmozunk, majd a séleit középre hajtogatjuk. Felvert tojással megkenegetjük. Előmelegített sütőben 200 fokon 10 percig, majd 150 fokon 10-15 percig sütjük.

Fincsi! Köszönjük Emese Lívia!

Annak ellenére, hogy mindenkinek a saját osztálya a kedvence, nekem van szerencsém (eddig az volt) tanítani egy olyan osztályt, amiről elmondható, hogy igazi osztály. Értelmesek, dolgoznak, bár kicsit hangosak, de nem baj, mert a nagyon csendes gyerekeket nem szeretem. (Őket hívok krumpliszsákoknak)

Szóval a lényeg: Ebben az osztályban volt néhány tanuló, akiknek nem sikerült az utolsó témazárójuk, ezért én kedvesen és aranyosan, felajánlottam nekik, hogy ma, a 8. órában megírhatják mégegyszer, hogy ne rontsák az átlagukat. A néhány gyerekből csak 1 jelent meg. Kicsit feldühödtem ezen, bár sikerült egy tanulságot levonnom. Nem szabad nagyon engedékenynek lenni, mert ahelyett, hogy élnének vele, hülyének néznek. Persze erre is igaz, amit egyik középiskolai tanárom mondott mindig: A kivétel erősíti a szabályt. Mindig vannak olyan diákok, akik nem nézik hülyének az embert, ha segíteni akar.

Tanulságos volt a mai nap, tanultam is belőle rendesen. Csak nehogy megváltozzon a hozzáállásom holnaptól…

Az ékszerek olajkék és türkiz gyöngyökből készültek. Ha valaki szeretne ilyet, rendelhető. Az árban megegyezünk.

Íme a mű: